Második rész

Szomb. Okt. 12, 2019 12:19 pm

Az előző részekből: Mikó és pár barátja egy kávézóban próbáltak kitalálni egy egész nyarat betöltő programot, amikor a kávézó ajtaján egy gyönyörű lány lépett be, Liza, aki Mikóék iskolájába járt. Balázs nem tétovázott oda ment, ráköszönt, majd mondandójába kezdett.

Nagy levegővétellel megspékelve vágott bele Balázs az eddig még meg nem fogalmazott mondatába
– Szia! mi járatban erre? – Liza érthetően meglepődött, hisz nem számított ismerős arcokra amikor belépett a kávézóba
– Szia, csak gondoltam leugrok egy kávéra.
– Ömm… És… – Dadogva kezdett bele Balázs a következő, igencsak nem átgondolt mondatába – nincs kedved leülni közénk? – Mikóék pár asztalnyira ültek a beszélgetés helyszínétől, azonban nem volt lehetőségük hallani eme beszélgetést, így azt se sejthették, hogy pillanatokon belül az asztalnál fog ülni Liza. Elmosolyodva válaszolt vissza Liza Balázs kérdésére:
– Persze miért ne.

Mikóék megdermedt szemekkel néztek Balázsra, sugárzott a szemükből a kérdés, mégis mire volt ez jó? Miután Liza és Balázs helyet foglalt, mindenki próbálta legkulturáltabb énét elővenni, majd egy köszönés után be is avatták az újdonsült asztaltársaságot, hogy min ötletelnek. Liza nagy érdeklődést mutatott a terv iránt, majd a lehető legegyszerűbb és számára egyáltalán nem frusztráló kérdést tette fel:
– Én is jöhetek? – Az asztaltársaság egy pillanat alatt kővé dermedt, senki se tudta mit kéne mondani. Mindenki tudta, hogy ez egyszer fordulhat elő, nem szabad habozni, de ismét csak egy embernek volt mersze megszólalni, azonban ezúttal ez Mikó volt.
– Persze – Próbálta ezt úgy kimondani, mint ha ez természetes lenne.
– Ez remek – mondta Liza – és van már valami konkrét ötlet? – eme kérdésére egy ideig nem érkezett válasz, majd Ábel, aki amúgy is épp most szólalkozott volna fel ötletével válaszolt
– Még sajnos nincs, most gondolkodunk rajta. – Majd ezzel a levegővétellel folytatta is mondanivalóját – Szerintem, habár volt más ötletem, de Csaba ötlete tökéletes lenne szerintem.
Mindenki egyhangúan bólogatott, majd Liza vágta fel a rövidke csöndet.
– És az mi is lenne?
– Oh, tényleg, te még azt nem hallottad – mondta Roland – Csaba szerint jó lenne, ha valahol egész nyárra bérelnénk egy házat, és ott… És ott… Várjunk csak, mit csinálnánk ott? – Roland körbe nézett a társaságon, senki nem tudta erre a választ, majd pedig váratlan módon Liza törte meg a csöndet.
– Mi lenne, ha mennénk valami forgalmas de olcsó helyre, értitek: ahol minden hétvégén esküvők, koncertek, de annyira mégse nagy hely, hisz drága se legyen. – Mindenki bólogató fejjel konstatálta, hogy ez egy igen jó ötlet. Ismét Roland törte meg a csendet egy egyszerű, azonban mégis az életüket megváltoztató kérdéssel:
– Na akkor, ez mindenkinek jó lesz?

Folytatás következik.